A kosár üres

... minden ami bambusz

 

Bambuszkivonat

bamboo-extract-300-mg-120-capsules-10140.jpg

Bambusz tea lehetséges???

"A pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó Bambuszfélék (Bambusoideae) alcsalád Bambusae nemzetségcsoportjának Botnád (Phyllostachys) nemzetsége egy nagyon különleges csoport a növényvilágon belül. Őshazájában, Kínában, felhasználása igen sokrétű. A rügyeiért, mint zöldségnövényt termesztik, továbbá a levél és a rizóma, a gyógyító és betegségmegelőző étrend szerves része. Ezen kívül a szár ipari, mint papír-, textil- illetve építőipari felhasználása is elterjedt. Célunk az volt, hogy a hazánkban előforduló Phyllostachys taxonok kiválasztásával, és vizsgálatával bebizonyítsuk, hogy a leveleikből készített teák fogyasztása a bennük rejlő magas polifenoltartalom és a velük összefüggésbe hozható kedvező antioxidáns kapacitás miatt is létjogosult. Továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogy áprilistól novemberig, a havonkénti mintavétel alapján mely időpontban gyűjtött levelekből készített teák mutatják a legjobb eredményeket. A PNH taxonnal végzett előkísérleteim során, 14 módon készítettem elő a teákat a mérésekhez. A szobahőmérsékleten történő áztatás mellett forró vizes kivonást is végeztem 80, illetve 90 °C hőmérsékleten, változtatva a kivonási időtartamot (5, 10, illetve 20 perc). Ezen kívül vizsgáltam a 20 %-os alkoholos kivonatot is. Spektrofotometriás úton határoztam meg a galluszsavra vonatkoztatott összes polifenol tartalmat Folin-Ciocalteu reagenssel, illetve az antioxidáns kapacitást FRAP módszerrel, előbbit 760, utóbbit 593 nm-en. A forrázat, illetve az alkoholos kivonás a teakészítésnél, illetve a gyógyszergyártásnál fontos, így melléjük választottam ki a legjobb eredményeket produkáló 90 °C, 5 perces áztatást; így folytattam a fenológiai változás, illetve a taxonok közötti eltérés vizsgálatára irányuló főkísérleteimet. Az eredmények alapján elmondható, hogy az egyes kivonási módszerek között jelentős különbségek vannak, mind a polifenol tartalomban, mind az összes antioxidáns kapacitásban. A legjobb eredményeket a PH, illetve a PAA taxon mutatta. A forrázat, illetve az alkoholos kivonás esetében mind a két paraméternél április hónapban produkálták a legmagasabb értékeket, azon belül is közel azonosat. 47 Forrázat esetében teljes polifenolra több mint 250 μg galluszsav/ml-t, összantioxidáns kapacitásra majdnem 350 μg aszkorbinsav/ml-t kaptam. Alkoholos kivonás esetében a teljes polifenol 400 μg galluszsav/ml környékén alakult, az összantioxidáns kapacitás több mint 500 μg aszkorbinsav/ml-t jelentett mindkét taxon esetében. A harmadik kivonásmód esetében kimagaslóak lettek a PH taxon eredményei, még az előző 2 kivonásmód esetében az övéhez hasonló értékekkel rendelkező PAAhoz képest is. Összességében a Phyllostachys humilist nevezném meg a vizsgáltak között a legjobbnak. A kísérleti eredmények alapján el lehet gondolkodni az esetleg hazánkban, fogyasztásként történő felhasználáson."

Készítette: Burjan Szonja Szimona

Témavezető: dr Neményi András

Bambusz általános felhasználása

"A Phyllostachys taxonok általános felhasználása

Kevés olyan nemzetség van, amit olyan sokrétűen használnának, mint őket.
Rügye zöldségnövény, levele hatóanyagait teaként hasznosítják. Bútorok, kerti
pavilonok, seprűk, vízköpők, legyezők, ruhaneműk, kosarak, paravánok, kerítések,
korlátok váza, ecsetek, teaszertartások kellékei, és még sorolhatnám. Ipari felhasználása
széleskörű: Keleten már azelőtt használatban volt a bambuszpépből készült papír, hogy
a papírkészítés tudománya eljutott volna Európába. Nagy az érdeklődés a
bambusztextíliák iránt is. A bambuszfonal 100 % bambuszpép szálból készül. Ez egy
biológiailag teljesen lebontható és megújuló természetes termék. Hasonló puhaságú,
mint a selyem, jobb nedvszívó a pamutnál (32 % a 8 %-kal szemben), illetve feleannyi
idő alatt szárad, mint a pamut. A bambusz szakítószilárdsága 1970 kg/cm2, szemben az
acéléval, mely „csupán” 1618 kg/cm2, így építőipari alapanyagként is megáll a lábán.
Malaysiában, Hong Kongban és Kína más részein is előszeretettel használják pl.
vasbeton szerkezetekben a vas helyett. Globális felmelegedés elleni kampányokban is
láthatjuk, és nem véletlenül. A bambusz akár 70 %-kal több szenet is leköthet egy
évben, mint a keményfa. Egy 1 hektáros bambuszültetvény 62 tonna széndioxidot köt
meg egy évben, míg egy azonos méretű fiatal erdő csak 15 tonnátTovábbá 35 %-kal
több oxigént termelnek, mint egy azonos méretű erdő. (Farrelly 1984, Dajun & Shao-Jin
1987, Yoshikawa 1997, Bess 2001, Chen & Chen 2004, Crompton 2006, Stangler 2008,
Yoshikawa & Suzuki 2009, Mejía et al 2009, Vaupel & Steckhan 2009). "
 
Készítette: Burjan Szonja Szimona
 
Témavezető: Dr. Neményi Andrásnak

A magyarországi eddigi legnagyobb feljegyzett bambusz szárátmérők

"A magyarországi eddigi legnagyobb feljegyzett szárátmérők: Phyllostachys taxonok magyarországi viszonyok között eddig elért legnagyobb szárátmérőiről eddig nem voltak pontos adataink. Az elmúlt két év alatt az általunk ismert legnagyobb növények adatait foglaltam össze a 24. ábrán látható diagramban. A diagrammal kapcsolatban fontos , hogy azért használtam a szakirodalomban található adatok átlagát, mivel a különböző irodalmak között több cm-es eltérések is akadtak. Nem várt eredménnyel a gyulai bambuszgyűjteményben találtuk a legnagyobb szárátmérővel rendelkező bambuszt, amely a P. dulcis taxonhoz tartozott. Ez a szár a 7 cm átmérőjével képes volt hozni a szakirodalmi átlagot pár mm eltéréssel. A P.vivax f. aureocaulis és a P vivax f. huangwenzhu érték el a második és a harmadik helyet, a kiemelkedő szárak az irodalom tükrében viszont jól mutatják, hogy valamely okból adódóan még nem képesek azt a szárátmérőt hozni, amelyet kicsit melegebb éghajlaton. A P. vivax f. huangwenzhu inversa egy fél centiméterrel lemaradt a másik két vivax taxontól, ez adódhat abból, hogy ez egy nemrég létrejött forma és hazánkban csak fiatal egyedek vannak csak jelen. A P.nigra f boryana nagyon jó méretű szárátmérőket hozott, amely csak 2,4 cm-rel marad el a szakirodalomtól, ez nagyon pozitív eredmény egy ilyen átlagosan télálló taxonnál. A P. aureosulcata alap taxon volt az aureosulcaták közül az egyetlen, amely a tőlük elvárható 5 cm-es átmérő közelébe tudott nőni. A P. bambusoides f. castillonis és a P.edulis nem hozták a megfelelő eredményeket, pedig az edulis az általunk vizsgált legnagyobb szárátmérővel rendelkező taxon. Összességében a magyarországi általunk vizsgált gyűjteményekben a P. dulcis kivételével nem sikerült megközelítenünk a szakirodalomban tapasztalt szárátmérő méreteket."

Készítette: Peszeki Zoltán

Belső témavezető: Dr. Neményi András

Kövess minket Facebook-on! Kövess minket Google+-on!

Kapcsolat

Kiss Jenő
Ifjúság utca 6.
Erdőtelek 3358
Magyarország
06-30-516-0060
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.