A kosár üres

... minden ami bambusz

 

Bambuszok az európai kertekben - szakdolgozati téma

3.7. Bambuszok az európai kertekben

A kínai kertészetben több mint 4000 éve alkalmazott bambuszokat csak i.e. 607 után kezdték el
Japánban telepíteni. Meglepő lehet, hogy Japánban az egyik legelterjedtebb faj, a Phyllostachys edulis is
tulajdonképpen egy Kínából származó honosítás eredménye (Bell, 2000).
1626-ban G. E. Rumpf tett említést 24 bambusz fajról a Herbarium amboinense című hétkötetes
munkájában, aki „Rohrbäume“-nak, azaz „vörös fának“ nevezte a bambuszokat. A „bambusz“ kifejezést
Carl von Linné használta először, aki valószínűleg az indiai „mambu“ vagy „bambu“ szóból származtatta
(Recht and Wetterwald, 1992). 1839-ben F. J. Ruprecht, valamint 1868-ban P. Munro készített leírást a
trópusi bambusz nemzetségekről és fajokról.
Régi szakirodalmakban szinte lehetetlen pontosan nyomon követni a bambuszok Európába
kerülésének történetét, de néhány fontos esemény dátuma fennmaradt: Elsőként egy Phyllostachys nigra
került Európába, 1827-ben (Whittaker, 2005). A Phyllostachys nemzetség számos faja SIEBOLD és
ZUCCARINI német botanikusok közreműködésével került Európába 1843-ban.
Európába elsőként a selyemkereskedőkkel került a bambusz a 19. század elején, akik ezeket az
egzotikus növényeket ajándéknak szánták a befolyásos nemeseknek. Így a nagybirtokosok fennmaradt
 
kertjeiben találkozhatunk a legidősebb európai bambuszokkal, mint például a németországi Baden-Baden-
ben, a Markgraf birtokon, ahol a betelepítések sikerességét egy máig fennmaradt bambuszliget bizonyítja
 
(Recht and Wetterwald, 1992). A 19. század közepétől kezdve sorra jelentek meg különféle bambusz
fajok francia és angol kertészetekben. S ahogy megjelentek, azonnal hódolókra is találtak.
1906-ban egy belga botanikus, Lehaie, folyóiratot hozott létre, „Bamboo” néven. Egyre több
kísérlet született arra, hogy akklimatizálják a bambuszokat Európában. Az európai klímához
alkalmazkodott taxonok idővel meghonosodtak, és szétterjedtek a kontinensen. Dél-Franciaországban a
19. század végén ipari és gazdasági célokra ültetvényeket hoztak létre, főleg a P. violascens-ből és a P.
nigra fajokból.
Közel 150 éves a franciaországi Anduze határában lévő kert, mely jelentős szerepet játszott a
bambuszok megismertetésében. A mintegy 60 hektáros kert joggal tekinthető Európa legnagyobb
 
bambuszkertészetének (Bambouseraie). Több óriásbambusz impozáns méretűvé fejlődött Anduze-ben, a
Phyllostachys edulis például közel 30 méter magas erdőt alkot (Recht and Wetterwald, 1992).
 
Pótóné Oláh Emőke
Kertészmérnök MSc szak
 

Tanszéki konzulens: dr. Kohut Ildikó

Külső konzulens: dr. Neményi András
 

Miért készít valaki a bambuszrügyről szakdolgozatot?

Az egészséges táplálkozásról sokat hallunk mostanában, mégis nehéz eligazodni az

egymásnak ellentmondó információhalmazban. Sokan az egészséges ételek fogyasztását értik
alatta, noha az „egészséges étel” nem megfelelı kifejezés, hiszen a forgalomban lévı
élelmiszerek mindegyike egészségesnek tekinthetı. Viszont vannak olyan ételek, italok,
amelyek fogyasztása gyakrabban, másoké jóval ritkábban ajánlott. Az egészséges táplálkozás
a különféle ételek és italok megfelelı arányban és mennyiségben, kellı változatossággal
történı rendszeres fogyasztása, mely által a betegségek kockázatát minimálisra
csökkenthetjük.
Az egészséges étrendnek megfelelı mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára
fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó
tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket). Próbáljunk változatosan
táplálkozni minél többféle nyersanyag felhasználásával, a lehetı legtöbbféle készítési módot
alkalmazva. Ezzel nemcsak ízletes ételek kerülnek asztalunkra, hanem sokkal nagyobb a
valószínősége annak, hogy minden szükséges tápanyagot biztosítottunk a szervezet optimális
mőködéséhez.
Vannak olyan tényezık, amelyeket nem tudunk befolyásolni, például hogy milyen
nemőek vagyunk, van-e öröklött hajlamunk bizonyos betegségekre, életkorunk. A betegségek
többségének kialakulásáért viszont mi vagyunk felelısek életmódunk és táplálkozásunk által.
Ezeket a betegségeket hívjuk életmód- és táplálkozásfüggı betegségeknek.
A kardiovaszkuláris betegségekbıl származó elhalálozás olyan civilizációs probléma,
ami sok esetben elkerülhetı. (Egészséges táplálkozással és életmóddal a szív-és érrendszeri
betegségek egyharmada megelızhetı.) Zsírfogyasztásunk jóval magasabb, míg élelmi
rostfogyasztásunk jóval az ajánlott mennyiség alatti. Ezzel jó talajt biztosítunk az
érelmeszesedés, magas vérnyomás kialakulásához, ami jelentısen növeli a szívinfarktus,
agyvérzés veszélyét. A túlzott energia-bevitel és cukorfogyasztás nemcsak az elhízás
kockázatát rejti magában, hanem a II. típusú cukorbetegség kialakulását is. Magyarországon a
daganatos betegségekbıl származó halálozás a világon az egyik legnagyobb. Ez a szomorú
statisztikai adat megváltoztatható lenne, hiszen a daganatos betegségek 30-40%-a
megelızhetı egészséges táplálkozással.
A keleti orvoslás nagy súlyt helyez a betegségek megelızésére, mely tanácsok
formájában, általában a helyes életmódról szólnak. A táplálkozásnak különleges figyelmet
 
5
szentelnek, mert „a betegség a szájon keresztül hatol be". A kínai gyógyászat arra törekszik,
hogy az egész szervezetet erısítse. Ezért diétát, masszázst, napfürdıt, vízgyógyászatot,
gyógytornát és más alternatív módszereket egyaránt alkalmaz. A helyes táplálkozással történı
gyógyításhoz számtalan gyógynövényt és zöldséget nevez meg a kínai gyógyászat. Köztük
fontos helyen említik a Magyarországon fıként dísznövényként alkalmazott bambuszokat.
Pedig a bambuszok az összes fent említett, Magyarországon népbetegségnek számító tünetre
pozitív hatással vannak. Magas rosttartalma és kis energiatartalma miatt segít megelızni a
kardiovaszkuláris betegségek és a II. típusú cukorbetegség kialakulását, illetve könnyen
beilleszthetıek diétás és fogyókúrás étrendekbe. Magas antioxidáns és polifenol tartalmuk
bizonyítottan segíti a környezeti hatásokra kialakuló, és a rák kialakulásáért felelıs
szabadgyökök megkötését a sejtekben.
Szakdolgozatom témájául ezért választottam a bambuszok azon belül is a
phyllostachys nemzetség ismertetését; bemutatva, hogy díszítı értékük mellett igen fontos
egészségügyi elınyei vannak. Célom az volt, hogy egyes hazánkban elıforduló Phyllostachys
taxonok vizsgálatával bebizonyítsam, a rügyek fogyasztásának a bennük rejlı magas
polifenoltartalom és a velük összefüggésbe hozható kedvezı antioxidáns kapacitás miatti
létjogosultságát. És többek között elvégeztem egy érzékszervi vizsgálatot, hogy képet kapjunk
arról, hogy a magyar közízlés mennyire képes befogadni a bambuszrügyeket mint élelmiszert.
 
Készítette:
Verbai András
 

Konzulens: Dr. Neményi András

 

A szervezetet károsító külső hatások, mint szabadgyök-források bambuszteával csökkenthető

2.2 Szabadgyökös reakciók

Joe M. McCord és Irwin Fridovich, az Észak-Karolinai Duke Egyetem
Orvostudományi Központjában végzett kísérleteikkel már az 1969. évben igazolták,
hogy az erythrocuprein nevű fehérje a szuperoxid gyökök dizmutálását katalizálja.
Ezzel vette kezdetét az oxigén szabadgyökök tanulmányozása, mind a különböző
betegségek patogenezisében, mind egyéb a szervezetben lezajló folyamatokban betöltött
szerepének tekintetében (Kresge et al 2006).
A szabadgyökök igen nagy reakcióképességű, ingatag, rövid életű molekulák,
oxigén-, nitrogén- vagy esetleg klórközponttal (4. táblázat). A mi szempontunkból
legfontosabb tulajdonságuk az, hogy párosítatlan elektront tartalmaznak a legkülső
elektronhéjukon. Stabilizálásukhoz egy másik elektronra van szükségük, amit válogatás
nélkül, a szervezetünk bármely ép sejtjében megkeresnek. A szabadgyökök
hidrogénelvonással, gyök addícióval előszeretettel élnek, de nem állnak távol tőlük a
kettős kötések felhasításával járó biokémiai reakciók sem. Mivel igen gyorsan reakcióba
lépnek más vegyületekkel – az elektronszerzés céljából –, így rövid életidő jellemző
rájuk. Maguk után megkárosított biológiai molekulákat hagynak (zsírokat, fehérjéket,
DNS-t) (Vaya & Aviram 2001; Lugasi & Blázovics 2004; Szabó 2005, Cornelli 2009).
4. táblázat Példák a jelentőséggel bíró szabadgyököre (Cornelli 2009)
 
Oxigén-központ Oxigén O2
Szingletoxigén O
Klór-központ Ózon O3 
Atomos klór Cl
Szuperoxidgyök O2
Hidrogén peroxid H2O2 
Nitrogén-központ Hidroxilgyök OH
Nitrogénmonoxid NO
Peroxilgyök RO2
Nitrogéndioxid NO2
Alkoxilgyök RO
 
Kötött oxigénformák.
 
 
Az élő szervezet, működése során, önmaga is létrehozza sejtjeiben, és
szöveteiben a szabadgyököket. A sejten belüli források például a hemoglobin,
riboflavin, átmeneti fémionok, flavoproteinek, mono-oxidázok. Ezeknek egy része a
rendes biokémiai folyamatokhoz szükséges, és nem is okoz gondot, mivel mennyiségét
a szervezet természetes antioxidáns rendszere egyensúlyban tartja. A védelmi
mechanizmus azonban nem állandó, és megrendíthetetlen. A szabadgyökök külső és
belső tényezők, biotikus és abiotikus stresszhatások következményeiként is
indukálódhatnak, amit a 2. ábra kiválóan szemléltet (Benzie 2000; Varga 2004; Lugasi
& Blázovics 2004).
Gyakran molekuláris oxigénből redukcióval, vagy gerjesztéssel, de egyéb
molekulákból is létrejöhetnek; nagyenergiájú sugárzással (UV, radioaktív,
elektromágneses), avagy hő, különböző vegyi anyagok, egyes gyógyszerek, ózon,
dohányfüst, de még por hatására is, nem is beszélve a számtalan egyéb légköri
szennyeződésről. Szervezetünk biokémiai folyamatait meglehetősen könnyen
felboríthatják, hiszen ezek a szennyeződések, vagy hatások mind bőrön keresztül, mind
élelmiszer-fogyasztással, vagy akár belégzéssel is könnyen bejutnak a szervezetünkbe
(Fehér & Vereckei 1985; Frei 1994; Lugasi 2001).
 
Burjan Szonja Szimona szakdolgozatából kivonat.

Dr. Neményi Andrásnak, aki szenvedélyével, és hihetetlen mértékű

szaktudásával megszerettette velem a dísznövénykertészetet, majd elvállalta a
konzulensi szerepet, illetve segített a témaválasztásban.
 

Miért készít valaki szakdolgozatot a bambuszokról?

Az emberek a XXI. század információval teli, folyamatosan változó, gépesített

világában egyre jobban elfelejtik, hogy életük szoros összefűződik a természettel és létük
elképzelhetetlen lenne a növények nélkül. A növények közül is magasan kiemelkedik a
pázsitfűfélék családja (Poaceae vagy Gramineae) ez a család mindenütt elterjedt a földön és
alakilag is az egyik legváltozatosabb élőlények a földön. Ehhez a családhoz tartoznak olyan
növények többek között mint a kukorica, a búza, a rozs, a rizs vagy a köles, melyek
élelmezésünkben kimagaslóan fontos szerepet játszanak.
Ennek a családnak az egyik legérdekesebb, legváltozatosabb tagjai a bambuszok. Ezek
a növények Ázsiában a mindennapi élet és a kultúra elengedhetetlen részei, mivel
felhasználásuk szinte határtalan, készülnek belőlük bútorok, hangszerek, fontos
papíralapanyag , használják az építészetben, és rügyeit fontos élelmiszeripari alapanyagként
tartják számon. A bambuszok kecses rugalmas növények, szín és méret gazdagságuk
fantasztikus és örökzöld levéltakarójuk miatt nem csak az ázsiai kertben, hanem minden kertet
képesek a béke és nyugalom szigetévé varázsolni. Mivel alkalmazkodó és megújuló
képességük magas nem csak Ázsiában, hanem az összes kontinensen egyre nagyobb teret
hódítanak maguknak.
A kertészeti hasznosíthatóságuk is kimagasló jó sövénynövények, gyönyörű ligetek
alakíthatóak ki belőlük, örökzöld mivoltuk miatt télen is képesek zöldben pompázni. Ezek
mellett a környezeti igényeik sem túl magasak, talaj szempontjából nem válogatósak.
Gondozásuk sem kíván különleges szakértelmet. Kiváló példa a Fővárosi Állat és
Növénykert, ahol nagyon sok bambuszt ültettek az elmúlt években, így egyszerre jutottak egy
folyton megújuló zöldnövényzethez és élelemhez a "Kis Pandáknak" (Vörös Macskamedve,
Ailurus fulgens).
Rengeteg pozitív tulajdonságuknak köszönhetően itthon is egyre több kertben
fellelhetőek habár széles körben elterjedtnek még nem mondhatóak. Forgalmazásukkal egyre
több kertészet foglalkozik, így beszerzésük egy kis utána járással könnyűnek mondható. Ezen
kívül pedig több nagyobb gyűjtemény is található Magyarországon, amelyekben száznál is
több bambusz taxon található.
Szakdolgozatom célja ezekben a gyűjteményekben lévő bambuszok azon belül az
egyik legjobb hidegtűrő képességgel rendelkező nemzetségük a Phyllostachys nemzetség
vizsgálata. A Phyllostachys nemzetség taxonjai Magyarországi viszonyok között jól
termeszthetőek, és méreteikkel is a nagyobb bambuszok közé sorolhatóak. Megvizsgáltam a
 legnagyobb itthoni gyűjteményekben, hogy a legelterjedtebb taxonok képesek-e a Kárpát-
medencében is akkora szárátmérőt elérni mint hazájukban. Az általam vizsgált gyűjtemények
 
a debreceni Diószegi Sámuel iskolai Botanikus Kert, a Nagy László gyulai bambuszkertje, a
Kiss Jenő erdőteleki bambuszkertje, a Dmkert Kft. Pécsen és a SZIE MKK gödöllői egyetemi
botanikus kert. Emellett két éves vizsgálatnak vetettem alá az adott taxonok téltűrő képességét
is hazai viszonyok között.
 
Készítette:
Peszeki Zoltán
 

Belső témavezető:

Dr. Neményi András
Kertészeti Technológiai Intézet
 
Gödöllő
 
Kövess minket Facebook-on! Kövess minket Google+-on!

Kapcsolat

Kiss Jenő
Ifjúság utca 6.
Erdőtelek 3358
Magyarország
06-30-516-0060
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.