A kosár üres

... minden ami bambusz

 

Bambusz általános felhasználása

"A Phyllostachys taxonok általános felhasználása

Kevés olyan nemzetség van, amit olyan sokrétűen használnának, mint őket.
Rügye zöldségnövény, levele hatóanyagait teaként hasznosítják. Bútorok, kerti
pavilonok, seprűk, vízköpők, legyezők, ruhaneműk, kosarak, paravánok, kerítések,
korlátok váza, ecsetek, teaszertartások kellékei, és még sorolhatnám. Ipari felhasználása
széleskörű: Keleten már azelőtt használatban volt a bambuszpépből készült papír, hogy
a papírkészítés tudománya eljutott volna Európába. Nagy az érdeklődés a
bambusztextíliák iránt is. A bambuszfonal 100 % bambuszpép szálból készül. Ez egy
biológiailag teljesen lebontható és megújuló természetes termék. Hasonló puhaságú,
mint a selyem, jobb nedvszívó a pamutnál (32 % a 8 %-kal szemben), illetve feleannyi
idő alatt szárad, mint a pamut. A bambusz szakítószilárdsága 1970 kg/cm2, szemben az
acéléval, mely „csupán” 1618 kg/cm2, így építőipari alapanyagként is megáll a lábán.
Malaysiában, Hong Kongban és Kína más részein is előszeretettel használják pl.
vasbeton szerkezetekben a vas helyett. Globális felmelegedés elleni kampányokban is
láthatjuk, és nem véletlenül. A bambusz akár 70 %-kal több szenet is leköthet egy
évben, mint a keményfa. Egy 1 hektáros bambuszültetvény 62 tonna széndioxidot köt
meg egy évben, míg egy azonos méretű fiatal erdő csak 15 tonnátTovábbá 35 %-kal
több oxigént termelnek, mint egy azonos méretű erdő. (Farrelly 1984, Dajun & Shao-Jin
1987, Yoshikawa 1997, Bess 2001, Chen & Chen 2004, Crompton 2006, Stangler 2008,
Yoshikawa & Suzuki 2009, Mejía et al 2009, Vaupel & Steckhan 2009). "
 
Készítette: Burjan Szonja Szimona
 
Témavezető: Dr. Neményi Andrásnak

A magyarországi eddigi legnagyobb feljegyzett bambusz szárátmérők

"A magyarországi eddigi legnagyobb feljegyzett szárátmérők: Phyllostachys taxonok magyarországi viszonyok között eddig elért legnagyobb szárátmérőiről eddig nem voltak pontos adataink. Az elmúlt két év alatt az általunk ismert legnagyobb növények adatait foglaltam össze a 24. ábrán látható diagramban. A diagrammal kapcsolatban fontos , hogy azért használtam a szakirodalomban található adatok átlagát, mivel a különböző irodalmak között több cm-es eltérések is akadtak. Nem várt eredménnyel a gyulai bambuszgyűjteményben találtuk a legnagyobb szárátmérővel rendelkező bambuszt, amely a P. dulcis taxonhoz tartozott. Ez a szár a 7 cm átmérőjével képes volt hozni a szakirodalmi átlagot pár mm eltéréssel. A P.vivax f. aureocaulis és a P vivax f. huangwenzhu érték el a második és a harmadik helyet, a kiemelkedő szárak az irodalom tükrében viszont jól mutatják, hogy valamely okból adódóan még nem képesek azt a szárátmérőt hozni, amelyet kicsit melegebb éghajlaton. A P. vivax f. huangwenzhu inversa egy fél centiméterrel lemaradt a másik két vivax taxontól, ez adódhat abból, hogy ez egy nemrég létrejött forma és hazánkban csak fiatal egyedek vannak csak jelen. A P.nigra f boryana nagyon jó méretű szárátmérőket hozott, amely csak 2,4 cm-rel marad el a szakirodalomtól, ez nagyon pozitív eredmény egy ilyen átlagosan télálló taxonnál. A P. aureosulcata alap taxon volt az aureosulcaták közül az egyetlen, amely a tőlük elvárható 5 cm-es átmérő közelébe tudott nőni. A P. bambusoides f. castillonis és a P.edulis nem hozták a megfelelő eredményeket, pedig az edulis az általunk vizsgált legnagyobb szárátmérővel rendelkező taxon. Összességében a magyarországi általunk vizsgált gyűjteményekben a P. dulcis kivételével nem sikerült megközelítenünk a szakirodalomban tapasztalt szárátmérő méreteket."

Készítette: Peszeki Zoltán

Belső témavezető: Dr. Neményi András

Bambuszok fagytűrése - levél fagykár - szakdolgozatból

Levél fagykár 2013 

 

" Két év tapasztalatai : Ebben a szakaszban a két tél eredményeit összegzem, hogy egy közös képet lehessen alkotni a két vizsgálatról. Mivel a 2012-es tél rendkívül hideg tél volt ezzel ellentétben a 2013-as tél egy nagyon enyhe nem túl alacsony hőmérséklettel imponáló tél volt. Ebből kifolyólag a 2013-as tél eredményei enyhítettek némely esetben majdnem felezték a 2012. évi eredményeket. Az eredmények alátámasztják a szakirodalomban található minimumokat, a sorrend viszont a vizsgálataink eredményeiből kiindulva nem azonosak (23. ábra ). Magyarországon P.nuda nem viseli olyan jól a zord teleket mint azt előre vártuk. Sajnos a P.nigra var. henonis is a fekete szár árnyalatokkal rendelkező taxonok közül a legnagyobb hidegtűrő képességgel rendelkező változat is csak közepesen teljesített, mivel csak a P. nigra f. boryana után szerepel a diagramban. Ez pedig a 18. ábra ( A taxonok hőmérsékleti minimumai)szakirodalmi átlaga alapján nem lett volna várható. Pozitív mérési eredményeket kaptunk viszont a P. vivax f. huangwenzhu inversa esetében, amely alapján jobban teljesített mint a többi vivax forma a P. vivax f. aureocaulis és az alap P. vivax f huangwenzhu. A P. propinqua, P. bissetii, P.humilis, és a P. aureosulcata taxonok bizonyultak a vizsgálatok során a legnagyobb hidegtűrő képességgel rendelkezőknek. Összességében az általunk vizsgált Phyllostachys taxonok néhány kivétellel ( P.bambusoides f. castillonis, P. edulis, P. sulphurea f. houzeau, és a P. violascens ) képesek tartósan elviselni a magyarországi fagyokat és folyamatosan nagyobb hajtásokat hozni elegendő fejlődési terület fényében. "

Készítette: Peszeki Zoltán

Belső témavezető: Dr. Neményi András

Bambusz terméshozama t/ha/év

Kivonat szakdolgozatból:

 

" A bambusz

Az egyebek mellett energetikai célra alkalmazható, hazai viszonyokhoz adaptálható, bambuszfélék alcsaládhoz tartozó botnád (Phyllostachys) nemzetségen belül a Phyllostachys Heteroclada (Kínai vízibambusz) mintegy 6-8 méteres magasságot elérő növény. A bambuszfélék (Bambusoideae) alcsaládja a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozik, és nagyon különleges csoport a növényvilágon belül. A „bambusz” nevet elsőnek Linné használta 1768-ban. Napjainkra, a fás szárú bambuszoknak, több mint 70 nemzetségét, és azon belül, közel 1200 faját ismeri el a tudomány. A faszerű növekedés, amely a családon belüli különleges tulajdonságok egyike, valószínűleg az evolúció során kialakult szükséges specializáció. Felépítésükre a hármasság jellemző; morfológiai szempontból a füvekhez hasonlatosak, de vannak a lombos fákkal és a pálmákkal hasonlatos tulajdonságaik is. A füvekkel ellentétben hosszú életűek, hiszen a 60 éves kort is elérhetik, de fajtól és helytől függően ennél hosszabb ideig is élhetnek. A lignifikáció, ágnevelés sem jellemző más fűfélékre. A fáktól földalatti gyöktörzsük, üreges száruk, illetve füzérvirágzatuk alapján különíthetjük el őket. Törzsnövekedési sajátosságaik a pálmafélék törzsnövekedéséhez teszik őket hasonlóvá. (TIHANYI-KÓSA, 1998)

A Phyllostachys nemzetség tagjai Kelet-Himalájától Japánig, de azon belül is Kínában őshonosak, ahol felhasználásuk rendkívül sokrétű. A rügyeiért, mint zöldségnövényt termesztik, továbbá a levél és a rizóma, a gyógyító és betegségmegelőző étrend szerves része. Ezen kívül a szár faipari és kézműves felhasználása is elterjedt: bútorok, vízköpők, legyezők, kosarak, paravánok, kerítések, korlátok váza, ecsetek, teaszertartások kellékei. A görög eredetű Phyllostachys név alatt megismert nemzetséget más néven mérsékelt övi bambuszoknak is nevezik, mivel többségük kiválóan alkalmazkodott az alacsony hőmérséklethez, így vonhatták őket termesztésbe Magyarországon is.

Az általam a későbbiekben bemutatott kísérleti területen megtalálható Kínai vizibambusz (Phyllostachys Heteroclada) egyedülálló sajátossága, hogy a rizómáiban légcsatornák húzódnak, így az időszakos vízborítást, és a nedvesebb, vizenyősebb termőhelyet is jól bírja. Korán, már általában április végén kihajt, fiatal szárai fehéres, viaszos bevonatúak, egyenesek, zöldek, a teljesen beérett szárak szürkések. Lombozata sűrű. Fagytűrő növény. Megfelelő termőhelyi viszonyok között erőteljes növekedésre képes. (11. ábra)

11. ábra - Phyllostachys Heteroclada (Oregon, USA)

 

A bambuszok energetikai célú felhasználására viszonylag kevés irodalmi adat áll rendelkezésre, minden bizonnyal mert felhasználása igen sokrétű egyéb, nagyobb hozadékú tevékenységek (építészet, kertészet, élelmiszer, gyógyszeripar) területén.

A fellelhető adatok alapján az intenzíven fenntartott ültetvényeken, megfelelő talaj és csapadékviszonyok között mintegy 10 t/ha/év terméshozam érhető el. Pozitívum, hogy a betakarításkor mérhető nedvességtartalom hasonlóképpen alacsony, mint más, energetikai célból ültetett növényeknek, és a hagyományos, mezőgazdaságban használt gépekkel betakarítható, (DAYTON et al 2000)" 

 

Sándor Ádám szakdolgozata alapján.

Lektorálta: Dr Mikó Péter adjunktus SZIE MKK Növénytermesztési Intézet

Milyen bambuszt ültessek a kertembe?

 Üdvözlöm!

 
szeretnék bambuszt ültetni a kertembe, amely gyökérhatároló nélkül se növi be az egész kertet. Azt a javaslatot kaptam, hogy a Fargesia robusta "Campbell" megfelelő lehet.
Napos helyre szeretném ültetni, célom egy 2-3m magas átláthatatlan sövény kialakítása lenne.
Alkalmas a fent nevezett bambusz erre?
Amennyiben igen, kapható ez Önnél, és mikor? Mikor lehetséges az ültetése?
Amennyiben ez a példány nem felel meg a nevezett elvárásoknak, tudna esetleg olyan fajt ajánlani, amely kapható Önnél és megfelelne az elvárásaimnak?
 

Igen jó választás.

1,2 m-ként kell ültetni.
Ha a fagyok előtt akarja akkor még lehet.
Tudok belőle adni.
Ha el tud érte jönni akkor heves megyében vagyunk Budapesttől 106 km-re Erdőtelken.
Kiss Jenő
Kövess minket Facebook-on! Kövess minket Google+-on!

Kapcsolat

Kiss Jenő
Ifjúság utca 6.
Erdőtelek 3358
Magyarország
06-30-516-0060
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.