A kosár üres

... minden ami bambusz

 

2.2 Szabadgyökös reakciók

Joe M. McCord és Irwin Fridovich, az Észak-Karolinai Duke Egyetem
Orvostudományi Központjában végzett kísérleteikkel már az 1969. évben igazolták,
hogy az erythrocuprein nevű fehérje a szuperoxid gyökök dizmutálását katalizálja.
Ezzel vette kezdetét az oxigén szabadgyökök tanulmányozása, mind a különböző
betegségek patogenezisében, mind egyéb a szervezetben lezajló folyamatokban betöltött
szerepének tekintetében (Kresge et al 2006).
A szabadgyökök igen nagy reakcióképességű, ingatag, rövid életű molekulák,
oxigén-, nitrogén- vagy esetleg klórközponttal (4. táblázat). A mi szempontunkból
legfontosabb tulajdonságuk az, hogy párosítatlan elektront tartalmaznak a legkülső
elektronhéjukon. Stabilizálásukhoz egy másik elektronra van szükségük, amit válogatás
nélkül, a szervezetünk bármely ép sejtjében megkeresnek. A szabadgyökök
hidrogénelvonással, gyök addícióval előszeretettel élnek, de nem állnak távol tőlük a
kettős kötések felhasításával járó biokémiai reakciók sem. Mivel igen gyorsan reakcióba
lépnek más vegyületekkel – az elektronszerzés céljából –, így rövid életidő jellemző
rájuk. Maguk után megkárosított biológiai molekulákat hagynak (zsírokat, fehérjéket,
DNS-t) (Vaya & Aviram 2001; Lugasi & Blázovics 2004; Szabó 2005, Cornelli 2009).
4. táblázat Példák a jelentőséggel bíró szabadgyököre (Cornelli 2009)
 
Oxigén-központ Oxigén O2
Szingletoxigén O
Klór-központ Ózon O3 
Atomos klór Cl
Szuperoxidgyök O2
Hidrogén peroxid H2O2 
Nitrogén-központ Hidroxilgyök OH
Nitrogénmonoxid NO
Peroxilgyök RO2
Nitrogéndioxid NO2
Alkoxilgyök RO
 
Kötött oxigénformák.
 
 
Az élő szervezet, működése során, önmaga is létrehozza sejtjeiben, és
szöveteiben a szabadgyököket. A sejten belüli források például a hemoglobin,
riboflavin, átmeneti fémionok, flavoproteinek, mono-oxidázok. Ezeknek egy része a
rendes biokémiai folyamatokhoz szükséges, és nem is okoz gondot, mivel mennyiségét
a szervezet természetes antioxidáns rendszere egyensúlyban tartja. A védelmi
mechanizmus azonban nem állandó, és megrendíthetetlen. A szabadgyökök külső és
belső tényezők, biotikus és abiotikus stresszhatások következményeiként is
indukálódhatnak, amit a 2. ábra kiválóan szemléltet (Benzie 2000; Varga 2004; Lugasi
& Blázovics 2004).
Gyakran molekuláris oxigénből redukcióval, vagy gerjesztéssel, de egyéb
molekulákból is létrejöhetnek; nagyenergiájú sugárzással (UV, radioaktív,
elektromágneses), avagy hő, különböző vegyi anyagok, egyes gyógyszerek, ózon,
dohányfüst, de még por hatására is, nem is beszélve a számtalan egyéb légköri
szennyeződésről. Szervezetünk biokémiai folyamatait meglehetősen könnyen
felboríthatják, hiszen ezek a szennyeződések, vagy hatások mind bőrön keresztül, mind
élelmiszer-fogyasztással, vagy akár belégzéssel is könnyen bejutnak a szervezetünkbe
(Fehér & Vereckei 1985; Frei 1994; Lugasi 2001).
 
Burjan Szonja Szimona szakdolgozatából kivonat.

Dr. Neményi Andrásnak, aki szenvedélyével, és hihetetlen mértékű

szaktudásával megszerettette velem a dísznövénykertészetet, majd elvállalta a
konzulensi szerepet, illetve segített a témaválasztásban.
 
Kövess minket Facebook-on! Kövess minket Google+-on!

Kapcsolat

Kiss Jenő
Ifjúság utca 6.
Erdőtelek 3358
Magyarország
06-30-516-0060
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.