Kivonat szakdolgozatból:

 

" A bambusz

Az egyebek mellett energetikai célra alkalmazható, hazai viszonyokhoz adaptálható, bambuszfélék alcsaládhoz tartozó botnád (Phyllostachys) nemzetségen belül a Phyllostachys Heteroclada (Kínai vízibambusz) mintegy 6-8 méteres magasságot elérő növény. A bambuszfélék (Bambusoideae) alcsaládja a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozik, és nagyon különleges csoport a növényvilágon belül. A „bambusz” nevet elsőnek Linné használta 1768-ban. Napjainkra, a fás szárú bambuszoknak, több mint 70 nemzetségét, és azon belül, közel 1200 faját ismeri el a tudomány. A faszerű növekedés, amely a családon belüli különleges tulajdonságok egyike, valószínűleg az evolúció során kialakult szükséges specializáció. Felépítésükre a hármasság jellemző; morfológiai szempontból a füvekhez hasonlatosak, de vannak a lombos fákkal és a pálmákkal hasonlatos tulajdonságaik is. A füvekkel ellentétben hosszú életűek, hiszen a 60 éves kort is elérhetik, de fajtól és helytől függően ennél hosszabb ideig is élhetnek. A lignifikáció, ágnevelés sem jellemző más fűfélékre. A fáktól földalatti gyöktörzsük, üreges száruk, illetve füzérvirágzatuk alapján különíthetjük el őket. Törzsnövekedési sajátosságaik a pálmafélék törzsnövekedéséhez teszik őket hasonlóvá. (TIHANYI-KÓSA, 1998)

A Phyllostachys nemzetség tagjai Kelet-Himalájától Japánig, de azon belül is Kínában őshonosak, ahol felhasználásuk rendkívül sokrétű. A rügyeiért, mint zöldségnövényt termesztik, továbbá a levél és a rizóma, a gyógyító és betegségmegelőző étrend szerves része. Ezen kívül a szár faipari és kézműves felhasználása is elterjedt: bútorok, vízköpők, legyezők, kosarak, paravánok, kerítések, korlátok váza, ecsetek, teaszertartások kellékei. A görög eredetű Phyllostachys név alatt megismert nemzetséget más néven mérsékelt övi bambuszoknak is nevezik, mivel többségük kiválóan alkalmazkodott az alacsony hőmérséklethez, így vonhatták őket termesztésbe Magyarországon is.

Az általam a későbbiekben bemutatott kísérleti területen megtalálható Kínai vizibambusz (Phyllostachys Heteroclada) egyedülálló sajátossága, hogy a rizómáiban légcsatornák húzódnak, így az időszakos vízborítást, és a nedvesebb, vizenyősebb termőhelyet is jól bírja. Korán, már általában április végén kihajt, fiatal szárai fehéres, viaszos bevonatúak, egyenesek, zöldek, a teljesen beérett szárak szürkések. Lombozata sűrű. Fagytűrő növény. Megfelelő termőhelyi viszonyok között erőteljes növekedésre képes. (11. ábra)

11. ábra - Phyllostachys Heteroclada (Oregon, USA)

 

A bambuszok energetikai célú felhasználására viszonylag kevés irodalmi adat áll rendelkezésre, minden bizonnyal mert felhasználása igen sokrétű egyéb, nagyobb hozadékú tevékenységek (építészet, kertészet, élelmiszer, gyógyszeripar) területén.

A fellelhető adatok alapján az intenzíven fenntartott ültetvényeken, megfelelő talaj és csapadékviszonyok között mintegy 10 t/ha/év terméshozam érhető el. Pozitívum, hogy a betakarításkor mérhető nedvességtartalom hasonlóképpen alacsony, mint más, energetikai célból ültetett növényeknek, és a hagyományos, mezőgazdaságban használt gépekkel betakarítható, (DAYTON et al 2000)" 

 

Sándor Ádám szakdolgozata alapján.

Lektorálta: Dr Mikó Péter adjunktus SZIE MKK Növénytermesztési Intézet